Kis gyerek – kis gond, nagy gyerek – nagy gond… (Variációk az iskolakezdésre elvált szülőként: a kisiskolástól az egyetemistáig)

Kis gyerek – kis gond, nagy gyerek – nagy gond… (Variációk az iskolakezdésre elvált szülőként: a kisiskolástól az egyetemistáig)
Az augusztus és a szeptember hónap általában húzós a gyermeket nevelőknek, hiszen az iskolai élethez történő bevásárlás rengeteg kiadást jelent. A kisebbeknél is megterhelő lehet a tanévkezdéshez szükséges összes tárgyi eszköz, az új évszak ruhatára, az induló különórák finanszírozása. Gyakran merül fel problémaként, hogy a szülők mást tartanak fontosnak a kiadások tervezésekor: vitázhatnak azon, hogy kell-e új iskolatáska, vagy hogy tényleg azt a drága sportcipőt kellett-e megvenni. De elárulom, az a jobb, ha ezen vitáznak és nem azon, hogy egyáltalán meg kell-e osztani a költségeket.
A törvény kimondja, hogy a gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a taníttatásához szükséges rendszeres költségek is, s ha olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a havi tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, ennek arányos részét is meg kell téríteni.
Hasznos lehet, ha nem úgy tekintesz a tartásdíjra, hogy azt a másik szülőnek fizeted, hanem úgy, hogy a gyermekednek. A mai árak mellett egy szokásos összegű tartásdíj és a rendkívüli kiadásokba történő beszállás teljes mértékben a gyermekedre megy el, ebben biztos lehetsz A másik oldalon pedig célszerű transzparensnek lenni: ne érezd elszámoltatásnak, ha rákérdez a másik, hogy konkrétan milyen kiadások merültek fel. Mindez csupán megbeszélés, ami – hangnemétől függően persze – teljesen természetes. Az a legjobb, ha már előre megbeszélitek, hogy mire mennyi pénz kell, így nincs utólag vita a kiadások szükségességén.
Aztán itt van a következő lépcső, amikor a gyerek - aki már nem is gyerek - egyetemre megy. Ha nem a szülővárosába kerül és még kollégiumot sem kap, akkor kezdődik igazán a zsebbenyúlás… fenn kell tartani egy lakást: jobb esetben társulva másokkal a bérleti díj és a rezsi kifizetésében. És ez nem minden: változik az étkeztetés, az utazási költségek, szükség lesz sok-sok más dologra az új, fiatal felnőtt élethez. Ráadásul épp ez az az időpont, amikortól megszűnik pl. a családi pótlék, adókedvezmény, tehát nehezebb helyzetbe kerül az ellátást biztosító szülő.
A törvény szerint a tartásdíj összegét a felek jövedelmi viszonyai, a gyermek szükségletei, a felvett támogatások (itt már azok megszűnése) figyelembe vételével kell meghatározni arra is figyelemmel, hogy ki az, aki természetben több ellátást nyújt. Nos, ez biztosan az a pont, amikor újra kell gondolni a tartásdíj összegét, és beépíteni az újonnan felmerülő kiadásokat is. Mint nagykorúnak, itt már akár rokontartásként is meghatározható, és közvetlenül gyermekednek is adható a megbeszélt összeg, pláne ha külön költözik.
Jó, ha mindezekre az élethelyzetekre már előre felkészültök, akár szándéknyilatkozatot is tesztek egy közös megegyezésben arra, hogy ezeknél a fordulópontoknál újratárgyaljátok a gyermek megélhetésének finanszírozását. …igen, a gyermeketek jóllétének érdekében.
Ha erre nincs szándék, akkor maradnak a jogi eszközök, hiszen a bíróságtól lehet kérni a tartásdíj megemelését: de az már egy másik műfaj, hiszen költséges és sok feszültséget is szülhet köztetek. ... pedig a gyermeketekről van szó.
Mindez megelőzhető egy szakszerűen lebonyolított közös megegyezéssel, mely sokszorosan megtérül az évek során mind anyagilag, mind abban, hogy jóval kevesebb stresszel járnak az ilyen rendkívüli helyzetek, amikre már előre felkészülhettek.
Ha hasonló problémával küzdesz, válaszd a mediációt! Hívj egy előzetes konzultációra: +36205514273